A plébániatemplom
Főoltárának alapzata és fedőlapja, valamint a dobogót képező oltárlépcső az 1737-ben készült vörös és szürke márvány oltár bécsi kőfaragó remekműve, ívelt barokk stílusban. Az oltár felső része remek, márványozott fafaragvány historizáló, romanikus, gótikus, reneszánsz stíluselemekkel keretezi a vászonra festett, megfeszített Krisztust ábrázoló olajképet, városlátvány háttérrel. Ismeretlen osztrák művész alkotása. A mellékoltár alsó része karácsonykor betlehemi barlang, nagypénteken szentsír. Heckenast, szombathelyi műasztalos remek munkája 1894-bôl.
Az orgona egy manuálos, 10 regiszteres, mechanikus hangszer, gráci mester műve 1889-ből , többször átalakítva. A keresztelőkút felsőrésze eredeti, félgömb alakú famedence ívelt fedelű vörösréz medencével ( 1737-bôl? ).
Festett üvegablak képek a templom és az egész plébánia társvédőszentjei tiszteletére készültek: Szent Márton püspök, ősi patrónus ( Perlaki József alkotása ), Boldog dr. Batthyány-Strattmann László herceg, egykori kegyúr tiszteletére három ablak ( id. Mohay Attila művei ). Boldog László herceg, a szegények orvosa, templomunkban gyakran imádkozott. Nem csak híres, ingyenes gyógyításaival érdemelte ki a „szegények orvosa” jelzőt, hanem példás családi életével ( 13 gyerek apja ), szerteágazó jótékonyságával is Nádasd lakói iránt. 1921-ben lakótelkekre bontott és szétosztott nádasdi birtokán két utca nyílt.
A katolikus megújulás
1737-ben a templom nagy renoválásával kezdődött, amelyet gróf Batthyány Lajos ( utolsó magyar nemzeti nádor: 1751-1765 ), a templom kegyura végeztetett. Márvány oltár ( mai főoltár alapja ), márvány áldoztató rácsok készültek, rézbetétes keresztelő medence, márványkő padozat, és márvány emlékkő, amelynek vésett, latin nyelvű szövege az 1737. évi megújulás és titulus váltás dokumentuma. A felsorolt szakrális tárgyak áthelyezve, a mai templomban láthatók. Új miséző kelyhet, monstranciát kap a templom, és Rómából Szent Kereszt ereklyét. Mindezek ma is az Egyházközség legértékesebb liturgikus tárgyai. Az 1737-ben újra felszentelt Árpád-kori templom új titulusa: Inventio Sancti Crucis – A Szent Kereszt feltalálása ( megtalálása ). Búcsúja: május 3-án. 1810-ben új tornyot építenek a nyugati homlokzathoz, mivel az ősi erődtorony részben a kora miatt, részben egy villámcsapás okozta tűzvész miatt igen rossz állapotban volt.
A 11. században épített erődített rotundát, Szent Márton plébániatemplomot, amelyet a 13. században hosszanti hajóval és déli fekvésű sekrestyével bővítettek, 1600-ban leégett, feldúlt állapotából újjáépítettek, majd többször renováltak, 1888. szeptember 3-án lebontották. Helyébe a kegyúr, Batthyány Strattmann Ödön herceg új, egyhajós észak-déli tájolású templomot épített, a lebontott templom méretei szerint. Északi főhomlokzata és tornya ma is az eredeti, a lebontott Árpád-kori templom romanikus és gótikus stílusjegyeit hordozza. Remekmű, Friedriger Frigyes építész tervei szerint. Az új templom épült 1888. szeptember 12-tôl az 1889. november 17-i felszentelésig. Titulusa ismét a Szent Kereszt megtalálása. A plébánia hat községének megnövekedett lakosságához képest kicsinek bizonyult templomot 1937-ben átépítették. Két oldalhajóval, kereszthajóval, új és nagyobb szentéllyel, nyugati oldalon új sekrestyével bővült. Az átépítés, bővítés remekbe sikerült Zsolnai Mihály sárvári építőmester tervei és kivitelezése során, rekord idő alatt: 1937. július 26-tól a december 19-i felszentelésig. A háromszorosára bővült templom titulusa ismét a Szent Kereszt megtalálása. Ünnepe, Nádasd búcsúja: május 3-án van. ( Utóbbi években a május 3-át követő vasárnap. )