Az „Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület 1997. március 11-én alakult. Létrejöttét egy fél éves beszélgetéssorozat előzte meg, amiben az itt élők a problémáik megoldását, szabadidejük hasznos eltöltését remélték. Létrehoztuk az "Együtt Nádasdért" Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesületet. Az egyesület legelső feladatának tekintette, hogy a megszűnt helyi lapot kiadja. A helyi nyilvánosság felkarolására létrehoztuk a Hétdombi Híreket, amelynek első számát 1997. áprilisában adtuk ki. Jelenlegi taglétszámunk 68 fő. Az egyesület tagja az Nyugat-dunántúli Ifjúsági Szövetségnek, a Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesületnek és a Helyi Nyilvánosságért Egyesület Vas Megyei Szervezetének is.
Az önkormányzattal, a helyi vállalkozókkal együttműködve a Közös Pontok című Országos Teleház Program keretében Teleház létesítésére nyertünk pályázatot, amely segítségével létrehoztuk a Nádasdi Teleházat, amit 1999. április 17-én nyitottunk meg. A Teleházunk 2009. óta eMagyarország Pontként is funkciónál.
2005. novemberétől az egyesület Teleházában működik a Foglalkoztatási Információs Pont (FIP), mely segítségével munka-erőpiaci szolgáltatásokat nyújtunk álláskeresők számára. 2007. októberétől pedig a Phare Szlovén – Magyar – Horvát program keretében Turisztikai Információs Pontként is üzemelünk.
Az egyesület éves rendezvényeink között szerepel a hagyományőrzés: (pl. rönkhúzás, húsvéti locsolás, pünkösdi helytörténeti vetélkedő, szüreti felvonulás, lucázás, betlehemezés). Az éves program része ezentúl a tavaszi falu nagytakarítás, a Bagolytúra. A helyi lap - Hétdombi Hírek - folyamatos, havonkénti kiadása, a szerkesztőség szakmai tudásának folyamatos bővítése (tanfolyamok, tapasztalatcserék). Ezenkívül az éppen aktuális rendezvények lebonyolításában való aktív részvétel: milleneumi rendezvénysorozat, kulturális rendezvények, ünnepi megemlékezések, stb.
A kulturális értékmegőrzés egyik példája, a 2000-es év egyik nagyobb beruházása az önkormányzattal közösen a nádasdi falumúzeum létrehozása, melynek ünnepélyes megnyitása a milleneumi megnyitón történt.
Az egyesület több éven át adta ki a helyi fotósok képeiből készült falinaptárt. 2004 – 2005 évben kiadtunk egy 40 oldalas kiadvány Nádasdról, az itt fellelhető hagyományokról Hétdombi Hívogató – Néphagyományok Nádasdon címmel. 2006. nyarán „Só ás Nád avagy hagyományok Alsósófalván és Nádasdon” címmel megjelentettünk egy kiadványt, melyben településünk és erdélyi testvérfalunk hagyományait mutattuk be.
Egyesületünk 2008 januárjában egy nagyszabású Nemzetközi Téltemető Vigasságok és Böllérverseny elnevezésű téltemető hagyományokra épülő fesztivált rendezett. A két napos rendezvényen kiemelt figyelmet fordítottunk a hagyományőrzésre, a kisebbségek, nemzetiségek téltemető hagyományaira és a hagyományos böllérkedésre. 16 böllércsapat, 150 tagja, és 350 hagyományőrző, Erdélytől, Mohácsig vett részt a programon. A program sikerességéhez nagyfokban járult házzá a szinte profi szervezői munka. Elmondhatjuk, hogy egyesületünk fennállásának legnagyobb és egyben legsikeresebb programját valósította meg ezzel a rendezvénnyel.
Az önkormányzattal és a Széchenyi István ÁMK-val együttműködve a 2010/11-es évben a művelődési ház felújításával létrehoztuk az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terünket.
Mivel Nádasd Körjegyzőségéhez öt település tartozik terület regionális központjaként a környező települések összefogásával bonyolítottunk egy átfogó környezet és - természetvédelmi programot, előadássorozattal, gyakorlati bemutatóval.
Az egyesület egy specifikus tevékenysége az 1997 januárjától működő „Családi Kör”, mely azt a manapság gyakori problémát szeretné orvosolni, hogy a családok egy részében a szülő és gyerek kapcsolata megváltozik, eltávolodnak egymástól, a gyerekek nem otthon, hanem a barátaiknál nevelődnek.
Egyesületünk napjainkra már mindenképpen a nádasdi emberek hétköznapjainak részévé vált. A helyi nyilvánosságot megteremtő, véleménynyilvánításra, változtatásra lehetőséget nyújtó fórum. A harmadik szektor képviselőjeként biztosítja, hogy az itt élő emberek részesei lehessenek a közösség szervezett fellépése által nyújtotta előnyöknek. A helyi önkormányzattal egymást kiegészítő, jó kapcsolata biztosítja a kölcsönös kontrollt és segítséget. Ezzel működése a települést a kulturális, közösségi és infrastrukturális fejlődés irányába viszi