Építkezés, állványok, munkagépek között kezdődött a tanév, majd szépen kialakult egy esztétikusabb, jobban felszerelt, jobban használható iskola és óvoda, amelyeket nagyon hamar megszoktunk, belaktunk és tetszik. A tantermeken, csoportszobákon belül is átalakulás zajlott. Nemzetközi felmérések, hazai tapasztalatok is jelezték, hogy nem elég a gyerekek fejébe sok mindent belegyömöszölni, fontosabb, hogy ez a tudás a hétköznapi életben és főleg a munkahelyeken használható is legyen. Azonban nem csak a használható tudás a fontos, hanem azoknak a képességeknek az alaposabb fejlesztése is, amelyek segíthetnek bennünket a változó világ egyre újabb kihívásaihoz való alkalmazkodásban, az újabb és újabb képzettségek, szakmák megszerzésében.

Megújul tehát – mert meg kell újulnia – a magyar oktatás, és ehhez a trendhez csatlakozott Vas megyében az elsők közt a nádasdi Széchenyi István ÁMK is a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0047 pályázat keretében.

A pályázat leginkább arról szólt, hogy a tanév során az óvoda és az iskola nevelői egy képzési rendszerben vettek részt, amelyben megismerkedtek azokkal az új oktatási-nevelési eljárásokkal, módszerekkel, amelyek segítségével reményeink szerint hatékonyabban és élményszerűbben sikerülhet tanítani, tanulni. Az iskola és óvoda 22 nevelője 120 órás tanfolyamokon foglalkozott többek közt a projekt módszerrel, drámapedagógiai oktatással, az óvodából az iskolába átmenet nehézségeivel, az új infó-kommunikációs eszközök használatával, a kooperatív oktatás tanulási módszereivel és még sok minden mással. Összesen az akkreditált pedagógus továbbképzéseken 80 tanúsítványt szereztek, mindezt az un. kompetencia alapú oktatás bevezetésének jegyében,

Mit vettek észre mindebből a gyerekek? Az óvodában újszerű a témák – föld, víz, levegő, tűz – megközelítése. A legfontosabb az, hogy a gyerek saját tapasztalatain keresztül jusson ismeretekhez, élményekhez, és a gyerekek természetesen szívesen ismerkedtek az őselemekhez kapcsolható témakörökkel és tevékenykedtek a korábbiaknál többet.

Még az első osztályban – ahol a matematika a kompetencia alapú oktatás fő tárgya – sem sok változást érzékelhettek. Az oktatás módszerei játékosak, hasonlítanak az óvodai foglalkozásokra, de már többet dolgoztak együtt, csoportban. A harmadik osztályban az olvasás, szövegértés volt a legfontosabb kompetencia. Itt a különböző kooperatív tanulási módszerek voltak a jellemzőek, a gyerekek csoportokban dolgozták fel, játszották el, rajzolták le, beszélték meg az olvasott szövegeket.

Az ötödik osztály a szociális kompetenciák elsajátításának kísérleti terepe. Az előírt 116 modul – egy-egy konkrét témakör több órán át tartó feldolgozása – több tantárgy keretében lett elosztva. A lényeg azonban az együttműködési készség fejlesztése, hiszen társadalomban élünk, az életben, a munkahelyeken nagyon gyakran lehetnénk hatékonyabbak, érhetnénk el jobb eredményeket, ha jobban oda tudnánk figyelni egymásra.

A napközi II. csoportjában a környező települések néphagyományai, a tanévhez kapcsolódó ünnepek kerültek feldolgozásra és itt is a csoportos tanulás került előtérbe. A gyerekek élvezték, hogy megbeszélhetik a házi feladatokat, közösen dolgozhatnak.

A többiek sem maradtak ki a programból. Több osztályt érintett a tantárgytömbösítés, vagy éppen egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Témahéten került feldolgozásra az egészségnevelés témaköre, vagy a farsang és ide tartozott az erdei iskola is. Komolyabb, több héten át tartó projektben ünnepeltük a karácsonyt.

Mit érzékelhettek mindebből a szülők? Az átmenet nehézségeit biztosan. Még a gyerekeknél is felmerültek olyan kérdések, hogy: „mostanában miért játszunk többet? …és akkor most mit is kell megtanulni?...a nevelőknél pedig, hogy ezt most hogy is fogom számon kérni? De az élményszerűbb oktatási formákról talán hazajutott már néhány jó történet arról, hogy a tanórák kevésbé unalmasak, mindenkinek többet kell szerepelnie, dolgoznia, alkotnia, hozzájárulnia az éppen aktuális csoport munkájához.

Melyek a nevelők tapasztalatai? Úgy tűnik, egyértelműen pozitívak. Bár az órákra, foglalkozásokra jóval többet kell készülni, a továbbképzések is megterhelőek, de az oktatás maga az óvónőnek, tanárnak is élményszerűbb, sok kellemes meglepetés adódik a gyerekek szereplései során. Olyan képességekre, tulajdonságokra derülhet fény, amelyek a hagyományos oktatás során kevésbé kerülnek előtérbe.

Nagyon munkás tanév volt tehát ez a tantestületeknek. Ismételten át kellett dolgozni az óvoda-iskola nevelési tervét, pedagógiai programját. Képzéseken, szakmai programokon, munkamegbeszéléseken kellett részt venni, gyakran külső szakértők, mentorok irányításával, amelyek hasznosnak bizonyultak ugyan, de gyakran megtörték a mindennapi munka ritmusát. A szakmai megújulás jegyében pedagógiai innovációk készültek team-munkában, amelyek hozzáférhetőek pl. az ÁMK új honlapján (www.nadasdiskolae-oldal.hu), és az Educatio szakmai honlapján, így értékeink, eddig kialakult jó gyakorlataink mindenki számára elérhetőek, ahogy mi is ismerkedhettünk mások jó tapasztalataival.

A pályázat keretében megújult oktatási eszközparkunk is. A bevezetésben részt vevők számára biztosított laptopok folyamatosan munkában voltak a felkészülésben, a tanórákon, a pedagógiai program, az innovációk kidolgozása során. Az új kamerák, fényképezőgépek segíthettek a dokumentálásban, értékes felvételek lehetnek később az óvoda-iskolatörténet részei. Új DVD-lejátszók és 31 LCD monitor is segítette az oktatást többek közt, amely eszközöket a tanórák legalább negyedében kötelezően használni is kellett.

A folytatás is adott. Egyrészt a pályázat kötelez bennünket a program legalább öt évig tartó folytatására, de a résztvevő nevelők is egyértelműen arra szavaztak, hogy felmenő rendszerben folytatódjon az újabb osztályok bevonása, mert látják az értékeit. Nagyon jó volt, hogy a tantestületek tagjainak többsége részt vehetett a képzéseken, mert így zökkenő-mentesebb lehet a további bevezetés. Természetesen nem kell temetni a hagyományos oktatási formákat sem, hosszabb távon valószínűleg ismét a jó öreg arany középút lesz a leghasznosabb.

-ML-