Minden év december 24-én a mi családunk megünnepli Jézus születését.
Izgalmakkal teli reggelre ébredtünk. Esik-e már a hó? Igen, igen.
A szobában a szeretet melege egyre jobban érződött. Édesanyám a konyhában sürgött-forgott, készülődött, sütött, főzött. Testvéreimmel nekiláttunk a csodálatos fenyő feldíszítésének. Szívem szerint minden nap fenyőfát díszítenék! A fa ékesítése közben sokat nevettünk és beszélgettünk. Eközben édesapám tényleg meleget varázsolt a lakásba, amitől még meghittebbé vált ez a nap.
Dolgunk végeztével ebédeltünk a sok elkészített finomságból.
Rövid pihenés után ismét készülődni kezdtünk, ugyanis templomba indultunk, ahol én is szerepelni fogok. Ezek az órák már izgalommal telnek. Ez idő tájt megérkezik ajándékaival, meglepetéseivel a Jézuska.
Hazaérkezésünk után a lakást átöleli valami melegség, és a mi szívünket is átjárja.
És valóban megérkezett a várva-várt meglepetés mindenki örömére.
Az este folyamán játszunk, sokat nevetünk és fogyasztjuk a finomságokat a gyönyörűen feldíszített asztalnál.
Közben egy-egy szál gyertya meggyújtásával azokra gondolunk, akik már nem lehetnek velünk.
Pálmai Levente 4. o. Nádasd
