Egyszer volt, hol nem volt, történt, egyszer karácsony reggelén, nem volt sem fa, sem ajándék. Nem volt karácsony. Ezt az unokatesóm és én nagyon furcsálltuk.

Elhatároztuk, hogy utánajárunk a rejtélynek, majd összeszedve minden bátorságunkat és elindultunk az erdő felé. Majd amikor beértünk a rengeteg erdőbe, láttunk egy pislákoló fényt. Mikor közelebb mentünk, az a pislákoló fény csak egy kis házikó volt. Bementünk a házikóba és ott volt egy öreg néni. Ő volt az erdő varázslója.

Ezt kérdeztük az öreg nénitől:

-Maga szerint mi történhetett a karácsonnyal?

Erre azt mondta:

-Én sem tudom, ezért megnézem a varázsgömböm.

Amikor megnézte, azt látta, hogy sötét, gonosz törpék őrzik a karácsonyt. Aztán adott nekem és Rékának egy varázsszemüveget és egy zacskó fényes port, meg egy kulcsot. Majd mentünk tovább.

Menet közben láttunk valami fényes dolgot. Csak nem tudtuk, hogy mi lehet. Rájöttünk, hogy a karácsony az. Mikor odalopóztunk, az egyik törpét sikerült a porral leszórni és el is kábult. Ezután feltettük a szemüveget, hogy lássuk a többi törpét. Kivártuk a megfelelő pillanatot és gyors támadást indítottunk ellenük. Így egyszerre tudtuk őket elkábítani. Réka elővette a kulcsot és sietve kiszabadította a karácsonyt, hogy minden gyerek megkapja az ajándékát időben.

Így szabadítottuk ki a karácsonyt a gonosz törpék fogságából. Minden gyerek boldog lett, hogy újra van karácsony ünnepe.

Tóth Dániel 4. o. Nádasd